A méretek esete

Bocsi Lexy... Kellett. Éld bele magad! ;) 

Sam kezei finoman simítottak végig a hátamon. Precízen masszírozta ki az összegyűlt görcsöket. Egyszer csak elakadt a mozdulatban, majd nyakamból kisimítva a hajam, puszit nyomott a vállamra. 

- Olyan gyönyörű vagy. - Motyogta. Szembe fordultam vele, bele ülve az ölébe, két lábammal körülölelve a derekát. Szemei lecsukódtak, majd hirtelen mozdulattal kibújt a pólójából. Még mindig nehezen voltam képes feldolgozni, hogy ez a tökéletes testű élőlény az enyém. Elkaptam meztelen mellkasáról a tekintetem, mire  összekulcsolta ujjait az enyémekkel és kitört belőle a nevetés.

- Mi az? Neked nem indulnod kellene? - Emeltem fel a fejem. 

Sam felemelte az összefonódó ujjainkat és maga elé tartotta. 

- Olyan kicsi a kezed. - Mondta mosolyogva. - A hüvelykujjam nagyobb, mint neked bármelyik. Nem néz ki jól. Olyanok az ujjaid, mint valami bébirépák. 

Duzzogást tettetve kezdtem vizsgálgatni. A fejét oldalra billentve, ugyanígy tett. Nem volt igaza. Teljesen illettek egymáshoz... Lehet csak az én képzelgésem volt.

- Szóval azt gondolod túl kicsi a kezem? - Megint hangosan felnevetett. - Szerintem tökéletes. 

- És aranyos... és... - Kezdte szavanként, csókokkal nyomatosítva mondandóját. - De...

Minden előrejelzés nélkül nyúlt a derekam után, majd maga alá tepert. Olyan könnyen dobálgatott, mintha egy négy tekercses WC papír lennék. Egyáltalán miért jutnak nekem eszembe ilyen hasonlatok? 

- De? - Vontam fel a szemöldököm. 

- Túl kicsi ahhoz, hogy védekezni tudj. - Ért fülig a szája. Ezúttal belőlem tört fel a röhögés. Óvatosan a mellkasához értem és végigsimítottam a szíve felett elhelyezkedő tetováláson.

- Idióta vagy. - Húztam közelebb a tarkójánál fogva.

- Neked meg kicsi a kezed. - Motyogta, mielőtt megadta volna magát. Hatalmas tenyerét elfelejtve éltem bele magam a helyzetbe, mire hirtelen felpattant. Végig túrva a puha tincsein, a szék háttámláján lévő ing után nyúlt. Csak nyújtózkodtam felé legörbült szájjal, hátha rávehetem, hogy ne rohanjon.  

- Hiába. - Csóválta a fejét. Még mindig túl kicsi. - Nyomott puszit a homlokomra, majd duzzogó arckifejezésemmel nem törődve, lelépett.