2016. november 30., szerda

SuperGrease

Na EZ az oka annak, hogy engem nem szabad musical-ek közelébe engedni. Főleg, ha az az egyik kedvencem, a Grease! :"D Remélem annyira élvezitek majd az olvasást, mint én az írását! ^^ Szeretettel, nővéremnek! <3



  Életem legszebb időszakát töltöttem Vancouver partjainál. Egy egész nyárra kijöttünk a családdal, hogy apa hátha talál új munkát. Viszont a napok teltek és a pénz fogyott. Eközben szerettem kijárni a vízhez. Megnyugtatott. Egy ilyen alkalommal ütköztem bele abba a férfiba, akibe a nyáron apránként, de beleszerettem. Az együtt töltött idő sosem volt unalmas. Képregény boltokba jártunk, moziztunk és néha még a vízbe is belemerészkedtünk. Persze mindketten tudtuk, hogy ez a románc nem fog örökké tartani, ugyanis apa kijelentette, hogy a hónap végén már utazunk is haza Magyarországra. Az utolsó napot felejthetetlenné akartuk tenni.
 - Ez volt életem legszebb nyara, és most haza kell költöznünk. - Motyogtam, miközben a parton sétálgattunk. - Sose látjuk már egymást.
 - Ne mondj ilyet! - Szólt rám azonnal a férfi, majd megtorpant.
 - Az élet szívás. - Töröltem le egy könnycseppet.
 A srác az állam alá nyúlt és úgy kényszerített, hogy a szemébe nézzek, majd óvatosan megcsókolt. Úgy tűnt ez az utolsó lehetőségünk, így kihasználtuk a fennmaradt időt. Az egész napot kettesben töltöttük, majd elbúcsúztunk. Ez lesz a vége. Legalábbis, mindketten így gondoltuk.

A FantáziaBirodalom Bemutatja:
SuperGrease című művét

 - Ébresztő, Napsugár! - Hatolt át az álmaimon egy idegesítő hang.
 Morogtam valamit, majd a másik oldalamra fordultam. Ekkor egy hideg kéz tapadt a hátamra, mire azonnal kipattantam az ágyból.
 - Ezért halott vagy! - Szóltam húgom után, aki nevetve figyelte kínlódásom.
 - Anya mondta, hogy keltselek fel, mert el fogunk késni a melóból.
 Tényleg, a munka! Képzeletben fejbe vágtam magam. Az életem jelenleg tökéletes lehetne. A nyarat egy félistennel töltöttem, most pedig kaptam egy olyan állást, amilyet mindig is szerettem volna. Ezeknek tetejében pedig, itt maradtuk Kanadában. Apa az utolsó pillanatban nyélbe ütött egy üzletet és sikerült megvenni a lakást. Csodás lenne minden, ha Ő még mindig itt lenne. Viszont azóta az utolsó csók óta, nem láttam.
 - Megyek már... - Morogtam, ahogy felkászálódtam a földről.
 A szekrényem kinyitva, előkaptam az első kockás inget és sima, fekete, harisnyát, ami a kezembe került. Felkaptam egy csizmát, összecopfoztam a hajam és indulásra késznek nyilvánítottam magam.
 - Alexaaa! Most miattad fogunk elkésni! - Kiabáltam be a házba, ahonnan hirtelen kirontott az emlegetett szamár.
 - Kész vagyok. - Kapott levegő után. - Jé, összeöltöztünk!
 A rózsaszín hajú lányon szintén kockás felső virított, csak ő farmer-tornacipő kombóval hordta. Szerencsére egy helyen kaptunk állást, így egyszerre kellett indulnunk. Egy sorozat forgatáson sminkes lettem, míg Alexa fodrász. Álom-meló az már egyszer biztos. Végre beszállhattuk a kocsiba, ami rögtön el is indult, hogy belevágjunk az új életünkbe.

~~~0~~0~~0~~~

 Csodálatos nyár volt, ebben szerintem egyetért velem mindenki. Az a lány, Gina... Még mindig nem tudom kiverni a fejemből. Mogyoró barna szemei, és rozsdavörös haja örökre belém égett. Pont, mint a csókja.
 - Hé, Jensen! - Kiáltott valaki, mire megfordultam.
 - Jared, de jó látni! Hogy vagy? - Érdeklődtem.
 Már épp megszólalni készült, mikor Misha, Rob és Richard is megjelent a színen.
 - Jens, de szépen lebarnultál! - Köszöntött Rob.
 - Mit csináltál a nyáron? - Kérdezte Misha.
 - Csak lógtam a parton. - Vontam vállat.
 Egyszerre "húú"-ztak fel a srácok, mire kérdőn néztem rájuk. Ezeknek mi bajuk van?
 - Találtál magadnak valakit? - Vigyorgott Jared a képembe.
 - Igen, mesélj! - Utasított Rich is.
 - Talán megismertem valakit... - Kezdtem bele lassan, de azonnal belevágtak.
 Olyan kérdéseket tettek fel, hogy "Csinos?" vagy, hogy "Tudja ki vagy?" és még sok más. Én pedig szépen válaszolgatni kezdtem rájuk. Megmondtam nekik, hogy igen, eléggé szemre való lány, és hogy sejtelme sincs ki vagyok. Persze fojtatták volna a vallatásom, ha meg nem szólal a hangosban Eric hangja, hogy most már ideje lenne mindenkinek a gyülekező helyre sietni.

~~~0~~0~~0~~~

 "Hűha!" - Ez volt az első gondolatom, mikor bekanyarodtam a parkolóba. Húgom izgatottan pattant ki, mielőtt leállíthattam volna a motort.
 - El sem hiszem, hogy itt vagyunk! - Ugrált össze-vissza.
 - Ismered a sorozatot? - Képedtem el, bár nem tudom miért. Az energia bomba egy sorozat függő.
 - Mert te nem? - Nevetett, de azonnal belé fagyott, mikor meglátta értetlen arcomat. - Na ne bassz fel! Komolyan nem ismered a Supernaturalt?
 Feltettem a kezem védekezőleg. Ne mindenki lehet két lábon járó lexikon.
 - Nem tudsz te semmit, Ginetta! - Legyintett, majd elindult.
 - Ne idézgess a Trónok Harcából! - Futottam utána, és nagyon büszke voltam rám, hogy ezt felismertem.
 Inkább elindultunk az adott "gyülekező" helyre, amit az előbb közölt velünk a hangos bemondó.
 - Imádni fogod! - Pattogott Alexa még mindig, ahogy visszasietett hozzám.
 Szép, legalább észre vette, hogy lemaradtam. Mikor odaértünk, a hely tele volt emberekkel. Persze az egész beszéd arról szólt, hogy érezzük magunkat nagyon jól és az újoncokat várják pár aláírás elintézésére.
 - Végrendelet? - Találgattam, mikor vége lett a kiselőadásnak és a megfelelő lakókocsit kerestük.
 - Szerintem csak titok tartási nyilatkozat, vagy valami ilyesmi. - Vont vállat Alexa, én pedig kezdtem érezni, hogy átragad rám az erőltetett flegmasága.
 Hiszen túl jól ismertem. Csak megjátssz az egész "nyugodt vagyok, és mindenkivel lazán eldumálok" csajt. Belül ő is pont annyira fél, mint amennyire én kimutatom. Megnyugtatott, hogy nem vagyok egyedül. Odaérve, végül is neki lett igaza. Csak egy két nyilatkozatot kellett aláfirkantani és már engedtek is utunkra.

~~~0~~0~~~

 Másnap reggel fáradtan keltem. Az első nap a berendezkedésről szólt, és a pihenésről, így szabadok voltunk.
 - Szóval akkor nemsokára lesz egy összejövetel? - Néztem fel a papírokból.
 - Aham. Mindenki ott lesz. - Csillantak fel húgom szemei, majd lepattant mellém a kanapéra. - Szerinted láthatom élőben Jaredet?
 Nem viccelek, ha azt mondom, hogy majdnem helyben elájult. Pedig még csak belegondolt.
 - Inkább induljunk reggelizni! - Adtam parancsba viccesen, és elindultunk a sátor felé.
 A hely dugig volt emberekkel. Mindenki beszélgetett és nevetgélt, én pedig szívem szerint elsüllyedtem volna. Próbáltam feltűnés mentesen közlekedni, de mikor egy rózsaszín pamacs követ téged, az eléggé feltűnő.
 - Hé! - Szólalt meg valaki. - Gina, Lexy, gyertek ide!
 Elsőnek is elátkoztam húgom haját. Másodszor pedig felvetődött bennem a kérdés, hogy honnan tudják, hogy kik vagyunk? Mivel Alexa már elindult a hang irányába, kénytelen voltam követni. Egy csajokkal teli asztalnál álltunk meg.
 - Sziasztok! Gen vagyok. - Kelt fel, hogy köszöntsön.
 Szép sorban mindenki bemutatkozott, de mire a végére értünk a felére nem is emlékeztem már.
 - Hogy tetszik itt nálunk? - Kérdezte valamelyikük, de ha kést szegeznek a torkomnak, akkor se tudtam volna felidézni a nevét.
 - Családias. - Válaszoltam kitérően.
 - És mit csináltatok a nyáron? Úgy hallottam csak most költöztetek ide. - Mosolygott Gen.
 - Megismerkedtem valakivel. - Motyogtam. Hiszen úgyse találkozom már vele soha többet.

~~~0~~0~~0~~~

 A srácokkal kicsit késve érkeztünk meg a reggelihez. Szinte már senki nem volt a sátorban, de így legalább meg tudtunk kajálni csendben.
 - Láttátok az új lánykákat? - Ült le Misha kómás fejjel.
 - A rózsaszín és a vörös? - Kérdezte teli szájjal Tim.
 Bólintottak a többiek én meg csak értetlenül néztem rájuk. Új tagokkal bővültünk? Én erről miért nem tudok?
 - Na, Jensen! Kérlek mesélj, hogy mit csináltál a nyáron? - Foglalt helyet Jared is. - Kivel ismerkedtél meg. Részleteket akarunk.
 - Ahogy a magas mondja! - Emelte magasba poharát Rob.

(zene)
"Summer loving had me a blast
Summer loving happened so fast
I met a girl crazy for me
Met a boy cute as can be
Summer days drifting away to oh oh the summer nights."

 - Szóval akkor, most hagytad kicsúszni a karjaid közül? - Nézett rám Jared.
 Nem akartam bevallani, de mélyen belül tudtam, hogy igen. Pontosan ezt tettem.

~~~0~~0~~0~~~

 Már nem sokan voltunk a sátorban, és az a kevés is épp indulni akart. Húgom, Gen és még egy személy volt rajtam kívül.
 - Hogy hívták ezt a hős szerelmes lovagod? - Vigyorgott Gen, mikor meghallgatta az egész történetet.
 - Jensen. Jensen Ackles. - Mondtam ki áhítattal a nevét.
 Egy kisebb levegő kapkodás után, Lexy hirtelen közbeszólt.
 - Biztosan nagyon helyes pasi lehetett. Ha tényleg szeretted, akkor tuti találkozol még vele. - Karolt át és kivezetett a sátorból.
 Gyanúsan nagy vigyorral az arcán köszönt el a többiektől. Ez a furcsa érzés, pedig nem akart szűnni. Szombaton meg is tudtam miért volt olyan furcsa Alexa.
 Az összejövetel, amin mindenki részt vett, nekünk is szinte kötelező volt. Hiszen, hogy akarsz barátkozni, ha ki se lépsz a lakókocsidból? - Kérdeztem magamtól ezredszerre a tükör előtt állva. Egyáltalán nem sminkeltem ki magam. A hajam a fejem tetejére kötöttem és egy szokásos ruhát vettem fel.
 - Indulás! Van ám egy meglepetésem. - Nyitotta ki előttem Lex az ajtót és nekiindultunk az éjszakának.

~~~0~~0~~0~~~

 Egyetlen porcikám sem kívánt kimenni a tömegbe, de mégis meg kellett tennem, hiszen csak én vagyok az egyik főszereplő. Furcsa lenne, ha pont én nem jelennék meg. Így hát akarva, akaratlanul, de neki indultam az éjszakának. Eldöntöttem, hogy mindenkitől elvonulva, mégis a figyelem középpontjában leszek. A másik tervem pedig, hogy köszönök mindenkinek, aztán egyszerűen hagyom a fenébe az egészet.
 - Jens! - Kiáltott Misha.
 Intettem egyet és melléjük léptem. Beszélgettünk már vagy negyed órája, mikor is egy kisebb tömeg gyűlt körénk. A leggyanúsabb, hogy csak lányok voltak.
 - Hé, Ackles! - Vigyorgott rám Geneieve.
 Kérdőn néztem rá, mikor megjelent mögötte egy rózsaszín hajú lány.
 - Hoztunk neked egy meglepetést. - Pislogott szépen, majd a hátsó lányok elém löktek egy vörös hajú, szeplős lányt.
 - Jensen? - Kerekedtek ki a szemei.
 - Gina? - Tátottam el a számat. - Te hogyan? Nem úgy volt, hogy haza mentek?
 Szívem szerint megcsókoltam volna, de nem tudtam mit szólna hozzá. Így inkább egy lépést tettem hátra. Nem akartam azonnal leteperni, pedig szívem szerint megtettem volna.
 - Végül itt maradtunk. Apának sikerült az üzlet és én pedig itt kaptam állást. - Csillogott a szeme a boldogságtól.
 - Aham, ez nagyon jó. - Mondtam talán kissé túl flegmán.
 Egy pillanatra összevonta a szemöldökét, majd egy intés után elsétált. Rosszat mondtam?

~~~0~~0~~0~~~

 - Most komolyan miatta vagy ki ennyire? - Lépett az egyik eldugott részhez Gen.
 Direkt idejöttem, mert reménykedtem, hogy ide senki nem fog utánam jönni. Nem mondtam, de fájt, hogy ennyire semmilyen volt Jensen. Mintha csak egy jó barát lennék, akinek még csak nem is örül.
 - Figyelj, lehet, hogy hülyeség, de este lesz egy kis összejövetel nálam. - Mosolygott. - Úgy értem hajnalban.
 Értettem mit akar. Menjek és felejtsem el azt a nagyképű barmot. Nem is volt olyan rossz ötlet, így szinte bele se gondolva, bólintottam. Az egész összejövetelt ezen a nyugodt kis helyen töltöttem, majd mikor elcsendesedett minden, akkor elindultam a megbeszélt kocsihoz. Meglepődtem, hogy Alexa már ott van. Egyszerűen csak ült kint a lépcsőn és maga elé bámult.
 - Baj van húgi? - Kocogtattam meg a vállát.
 Felnézett, majd lassan nemet intett a fejével és beinvitált.
 - Ezt még elszívom. - Mutattam az ujjaim közt lévő szál cigarettára.
 - Ahogy gondolod. - Vont vállat. - Le kéne már róla szoknod.

~~~0~~0~~0~~~

 Bent fülledt meleg fogadott. Még mindig alig tudtam elhinni, hogy a nővéremmel megkaptuk az állást itt. Azt pedig végképp nem tudtam felfogni ép ésszel, hogy ma éjjel Jared Padalecki megcsókolt. Igen. Egyszerűen csak odasétált, és lekapott. Persze van egy olyan érzésem, hogy az elfogyasztott ital mennyiség eléggé közre játszott, de még mindig hihetetlen. Miután megvolt ez a kis affér, szinte le se tettem a poharat a kezemből. Minél többet iszok, annál inkább tűnik az egész csak álomnak. Viszont a folytonos ivászat azzal jár, hogy sűrűn kell kijárni a mellék helyiségbe. Egy ilyen "kiruccanáskor" épp visszafelé tartottam a csajokhoz, mikor meghallottam egy gúnyos hangot. Cindy volt, aki a sorozatban Lisát játszotta. Viszont, ahogy egyre jobban füleltem, rájöttem, hogy Gnáról énekel.

(zene)
"Look at me, I'm Sandra Dee
Lousy with virginity

Won't go to bed 'til I'm legally wed
I can't; I'm Sandra Dee"

  Mérgesen léptem elő eddigi rejtekemből és végig néztem a nevető társaságon.
 - Mondhatom, szépen vagyunk. - Forgattam meg a szemeimet.
 Most kivételesen hálát adtam, amiért Gina kiment dohányozni, így nem hallotta ezt a kis "előadást".
 - Milyen sértődékeny valaki. - Motyogta Cindy. - Csak hülyéskedtünk.
 Már épp valami csípőset akartam visszaszólni, mikor Gina rontott be a kocsiba.
 - A fiúk... Itt... - Lihegte.
 Nem sokra rá meg is hallottuk a kopogást. Minden lány csendben, lefagyva állt. Én pedig mg mindig kissé dühösen kitártam az ajtót.
 - Igen? - Kérdeztem negédesen.
 Miután ez megtörtént, akkor jöttem rá, hogy kivel állok szemben. Jared Padalecki pont a mellemmel nézett farkas szemet, a lépcső magasságának hála.
 - Mi csak köszönni jöttünk. - Morogta és felnézett rám.
 - Csak ti. - Jött hátulról egy szúrós válasz. - Engem magatokkal rángattatok.
 - Menj most már nyugodtan. - Vigyorgott rá Misha, majd mikor látta, hogy barátja lelép, akkor felém fordult. - Most megüresedett egy hely. Jössz?
 Hátra néztem és elgondolkodtam, de mikor megláttam Cindy arcát, egyszerűen elöntött a méreg.
 - Megyek. - Léptem le óvatosan a lépcsőkön.
 Misha nevetve hátba veregette Jaredet, majd valamilyen oknál fogva lelépett. Aztán Rob és Rich is elsétáltak. Magunkra maradtunk.
 - Gyorsan itt hagytak. - Sétáltam Jared mellett szemlesütve, majd majdnem átestem a lábamon, amit azonnal az alkoholra fogtam.
 - Talán tudták mit akarok. - Nézett le rám a srác.
 Vajon mit akarhat tőlem? Pont tőlem?

~~~0~~0~~0~~~

 Nem voltam benne biztos, hogy csak úgy elengedhetem Alexát, de a lányok megnyugtattak, hogy jó kezekben van. Hittem nekik. Még azután is, hogy kifiguráztak. Igen, hallottam.
 Reggel, hulla fáradtan sétáltam vissza a kocsimhoz, aminek ajtaja tárva-nyitva állt.
 - Mi a fene? - Kérdeztem csak úgy a semmitől.
 Fáradt voltam. Valószínűleg még aznapos, így nagyon nem volt kedvem senkivel összeszólalkozni amiatt, mert véletlenül az ágyamat használta, vagy hasonló. Viszont belépve csak húgomat találtam a kanapén ülve.
 - Jól vagy? - Kérdeztem és elnyomtam egy ásítást.
 - Persze. Csak fáradt voltam megkeresni a saját kocsimat. - Motyogta, majd, mint egy farönk, eldőlt és már horkolt is.
 Úgy döntöttem, hogy követem a példáját.

~~~0~~0~~0~~~

 Egy hónap hosszú idő, főleg, ha a szerelmed sminkel ki minden egyes alkalommal. Persze egyáltalán nem szóltunk azóta egymáshoz. Vagyis én próbálkoztam, míg ő hárított. Ennyire megbántottam?
 - Oh.. Baby. Te hiányzol a legjobban a nyaralásokkor. - Léptem a fekete szépség mellé és rádőltem a motorháztetőre.
 - Így állunk? - Jelent meg mögöttem Jard kócosan és nyúzottan.
 - Sajnálom, de téged bármikor láthatlak, ha akarlak. - Vigyorogtam rá. - Most pedig kipofozlak.
 Sejtelmes mosollyal néztem végig a kasznikon, miközben egy dalt dúdoltam.

(zene)
"Why, it could be...Greased Light'nin'!
(Greased Light'nin')
We'll get some overhead lifters and four barrel quads, oh yeah
(Keep talkin'. Oh, keep talking!)"

 - Jobb? - Állt meg mellettem Jar'.
 - Sokkal. - Bólogattam az egyik kerék mellett térdelve.
 Megbeszéltük, hogy elmegyünk kajálni, amint végzek, hát így is lett. Miután kigyönyörködtem magam a jövendőbeli kocsim látványában, elindulhattunk. Sajnos késtünk, ezért csak pár falatot sikerült sebtében bevágnunk, aztán rohanhattunk is elkészíteni a frizuránk, meg a sminket. Megfogadtam, hogy ma bármi történjék, de kihúzok belőle egy mondatnál többet. Ahogy beértünk a lakókocsiba, Jared a fodrász székbe, míg én azonnal befoglaltam a sminkes részleget.
 - Hogy vagy? - Mosolyogtam rá a lányra, míg előkészített pár dolgot.
 - Kösz, jól. - Motyogta és nekiállt alapozni.
 - Figyelj. - Mozgattam lassan a számat, hogy ne akadályozzam a munkában. - Csúnyán viselkedtem veled, de az nem én voltam. Vagyis de, csak nem teljesen... Érted?
 Halk hümmögés hallatszódott, ahogy belemélyedt a sminkelésbe.
 - Nyugi, értem. Bunkó voltál és ez egy szarul sikerült bocsánat kérés akart lenni. - Bólintott magabiztosan.
 - Én jövök! - Rontott be Misha, amiért szívem szerint lekapartam volna az arcom.
 Egy szem forgatás volt inkább a válaszom, de ez sem kerülte el Gina figyelmét.
 - Csak nem féltékeny vagy? - Vonta fel szépen ívelt szemöldökét.
 - Én? Dehogy.
 Gyorsan felpattantam a székből és kisiettem az ajtón. Csak álltam ott tehetetlenül és magamban elkönyveltem, hogy egy barom vagyok.

~~~0~~0~~0~~~

 - Előbb kellett volna gondolkodnod! - Csattant fel húgom a kocsi másik végéből, mire oda kaptam a fejem.
 Ujjai épp Jared tincseit szárították, majd mikor rájött, hogy még a haj szárítót is túlkiabálta, bocsánat kérőn nézett rám. Szerencsére már nem sok volt a napból hátra. Eldöntöttem, hogy beszélek Alexával este. Hiszen nagyon elhanyagoltuk egymást mióta itt vagyunk. Alig vártam, hogy megszólaljon a hangos bemondó, miszerint kezdődik a vacsora. Sajnos még ezt a tervemet is keresztül húzta egy bizonyos zöld szemű félisten. Ugyanis, már távolról hallani lehetett a sátorban szóló zenét, de mikor oda értem, akkor lepődtem meg igazán. A padok körbe voltak felállítva, középen pedig pár emberke táncolt. Éppen hátraarcot akartam vágni, mikor is egy kéz fonódott a derekamra és a parkettre húzott. Egy igazi retro zene szólalt meg és a derekamnál fogva vezetni kezdett.
 - Most nem mész sehova. - Vigyorgott a képembe.
 Nem tudom mi volt velem, de elég hamar elengedtem magam. Misha különleges kacsa tánca, ami egy idő után átváltott gangnam style-ba, megnevettetett. Jared és húgom lassúztak még a hörgős metálra is, mi Jensennel pedig minden egyes retro számnál újra kezdtük az őrültségünk.
 - Holnap hétvége. - Kiabálta túl a zenét. - Nincs kedved átjönni filmezni?
 Körül néztem és rá kellett jönnöm, hogy most nem szabadulok könnyen a válaszadás alól. Ha azt mondom nem, akkor nyaggatni fog. Ha pedig igent mondok, akkor még mindig megtehetem, hogy nem megyek el. Így bólintottam.

~~~0~~0~~0~~~

 Mint egy tizenéves tini, úgy vártam az esti összejövetelt. A gyomrom görcsben volt, mert féltem, hogy inkább nem jön el. Aztán egyszer csak kopogtattak és ahogy kinyitottam az ajtót, nem tudom ki volt jobban meglepődve. Ő, vagy én.
 - Szia! - Mosolygott.
 Haja most egy kontyba volt fogva. Smink egyáltalán nem volt rajta. Rövid szaggatott farmert és egy kinyúlt fekete AC/DC-s pólót viselt.
 - Szia. - Kaptam észbe és arrébb állva beengedtem.
 - Mit nézünk? - Foglalt helyet a TV előtt.
 - Egy nagy kedvencemre gondoltam. - Telepedtem le mellé. - Az Amerika Kapitányra.
 Felcsillantak a szemei és egyetértően bólintott.
 - Imádom azt a filmet.
 És elindult. Annyira nem figyeltem, hogy mi történik a képernyőn. Végig a mellettem ülőt páztáztam, aki viszont minden egyes részletet kommentált. "Ez nem így volt a képregényben." "Nem is gonosz annyira." Satöbbi. Egy elvetemült pillanatomban pedig kinyújtózkodtam és a kezem a kanapé támlájára helyeztem. Onnan lecsúsztattam egészen a vállára. Nem szólt semmit, de éreztem, hogy feszültebb lett, ezért nem mentem tovább. Amint ezt ő is észrevette, lazított. Aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve hozzá hajoltam egy csókra. Épp hogy csak érintettem a száját, azonnal felpattant.
 - Elkések a melóból. - Motyogta paradicsom piros képpel és kisietett a kocsimból.
 - Hogy te mekkora hülye vagy. - Csaptam a homlokomra.
 Ezt is sikerült elcsesznem. Gratulálok, Jensen Ackles! Okleveles idióta vagy!

~~~0~~0~~0~~~

 Remegő kézzel nyitottam be a saját lakókocsimba. Nem tudtam felfogni. Jensen rám akart mászni. pedig tényleg kezdtem már elhinni, hogy normális, baráti találkozóra hívott át. Erre megint csalódnom kellett. Egy pohár hideg víz majd segít. Döntöttem el, de majdnem felsikítottam, amikor megláttam a kanapén ülő húgomat. Fenébe, teljesen kiment a fejemből. Látod Gina? Egy újabb ok, hogy miért ne legyél Jensennel.
 - Szia. - Mosolyogtam rá és próbáltam nyugodt maradni.
 - Heyy! - Intett.
 Mintha kicsit sápadtabb lett volna a kelleténél. Tényleg alig beszéltünk az eddigi itt létünk alatt. Nagyon elszégyelltem magam.
 - Bocsáss meg. - Ültem le mellé és hagytam, hogy az ölembe dőljön. - Kicsit nagyon elhanyagoltalak. Minden rendben van?
 Felnézett rám, majd inkább az oldalra fordulva tűrte, hogy simogassam a fejét.
 - Megbirkózom vele. - Motyogta. - Azért köszi.

~~~0~~0~~~

 Másnap kihívtak minket egy forgatásra. Ott helyszínen kellett felkenni a sminket, ami eléggé megnehezítette a dolgokat. Viszont mindent pénzt megért látni ezeknek a bénázását. Egy dal ment a fejemben, amit a lányok első napokban énekelgettek rólam. Most már teljesen biztos voltam abban, hogy én vagyok Sandra Dee.

(zene)
"Look at me, there has to be
Something more than what they see
Wholesome and pure, oh, so scared and unsure
A poor man's Sandra Dee"

 - Gina! - Rángatott vissza a valóságba Gen hangja. - Nem jössz? Mehetünk vissza.
 - De... - Motyogtam és elindultam utána.
 - Még mindig Jensen miatt vagy ki ennyire? - Nézett rám.
 Már magam sem tudtam mit akarok. Egy viszont biztos. Vele akartam lenni.
 - Gyere, segítek. - Húzott maga után, én pedig hagytam.

~~~0~~0~~0~~~

 Kint ácsorgott az egész stáb a kajás sátornál. A zene megint szólt, mindenki jól érezte magát. Sikerült leforgatni az évad első felét. Ezt meg kellett ünnepelni. Ahogy körül néztem, csak egy embert kerestem végig. De a vörös fej csak nem akart felbukkanni. Helyette megláttam az ifjú szerelmes párunkat, akik kéz a kézben jöttek felénk.
 - Na, te is kifogtad az egyik legszebb halat. - Kacsintottam a rózsaszín hajú lány felé, aki elpirult és csak hozzábújt Jaredhez.
 - Na és a te halad hol van? - Kérdezte és szétnézett.
 Persze Padalecki. Onnan fentről könnyebb minden.
 - Hol hagytad a nővéred? - Jelent meg Rob mellettünk.
 - Jah, a vöröske még nincs itt. - Esett be, majdnem szó szerint, közénk Misha.
 - Nem tudom, de én is őt kerestem. - Magyarázkodtam, aztán észre vettem, hogy egymást ütögetve, egy irányba fordulnak. Majd egy fütty szó is felcsendült valahonnan. Érdeklődve néztem én is a felé a pont felé, amit mindenki bámult. Az állam biztosan a földön landolt. Gina közeledett felém, de mintha teljesen kicserélték volna. Szemei feketére kihúzva, ami még inkább kihangsúlyozta arca szépségét. A haja göndör fürtökben omlott a vállára. Egy feszülős fekete has pólót viselt és egy még feszülősebb, szintén sötét színű nadrágot. Tetejébe magassarkúba bújt. Az eszem nem akarta felfogni a látottakat.
 - Gina? - Néztem rá meglepődve, mikor végre ki tudtam mondani egy épkézláb szót.
 - "Tell me about it stud!" - Mondta őrjítően szexi hangon.

(zene)
"I got chills, they're multiplying
And I'm losing control
'Cause the power, you're supplying
It's electrifying!

You better shape up, 'cause I need a man
And my heart is set on you
You better shape up, you better understand
To my heart I must be true
Nothing left, nothing left for me to do"

 - Megadom neked, amit csak kívánsz. - Fogtam kezeim közé az arcát.
 - Én csak téged akarlak. - Villantott rám egy magabiztos mosolyt.
 Nem érdekelt, hogy mennyien látnak minket abban a pillanatban. Megcsókoltam. Annyira jó volt végre ismét érezni az ajkait az enyémeken, mintha mindig is oda lettek volna kitalálva. Mikor pedig elváltunk egymástól, akkor csak néztünk egymás szemébe és nem akartuk elengedni a másikat.
 - Mi lesz, ha ennek az egésznek egyszer vége lesz? - Kérdezte félve.
 - Akkor is együtt maradunk. - Hallottam meg Lexy hangját.
 Igazat adtam neki. Ennek remélhetőleg sosem lesz vége, ha pedig egyszer úgy gondoljuk, hogy mégis elértük a határainkat, akkor is itt leszünk egymásnak.
 - Alexa, mondanom kell valamit. - Vigyorgott Gina a húgára.
 - Az nagyon jó, mert nekünk is. - Mosolygott a rózsaszín hajú lány és egy gyors csókot lopott a barátomtól. - Mond te előbb.
 - Rendben. Ez inkább csak egy elképzelés. - Szabadkozott, miközben átkarolta a derekamat. - Mit fognak ehhez szólni anyáék?
 Alexa felnevetett.
 - Igen, ez jó kérdés. - Törölgette a könnyeit. - Én meg arra vagyok kíváncsi, hogy mit szólnak majd az unokájukhoz.
 Az arcomon lévő mosoly teljesen biztosan odafagyott.
 - Hogy MICSODA??? - Ugrott húga nyakába a vörös hajú lány.
 Na igen. Van, ami nem fog megváltozni, és ez így is van jól. Megveregettem Jared hátát és hagytam, hogy mindenki odamehessen nekik gratulálni.
 - Vajon mit szólnának két unokához? - Súgtam Gina fülébe.
 - Álmodozz csak Ackles.
 Megcsókolt, és akkor, ott, nem is érezhettem volna tökéletesebbnek az életem.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése