2018. május 9., szerda

Broken rose

Avengers <3



 Lily nem is tudta mikor, de egyszer csak megunta, hogy a bátyja letargiába esett egy nő miatt. Hiszen mikor kicsik voltak, ő tett magának egy fogadalmat, hogy egyetlen lány miatt lehet szomorú a testvére, mégpedig ő miatta. Úgyhogy nem tűrhette tovább ezt a depressziós állapotot és lépett. Már Steve ajtajában állt és azon kattogott az agya, hogy vajon mit mondhatna, amivel rávehetné valamire. Aztán terv hiányában, az "in medias res" mód mellett döntött és szinte rátörte a testvérére az ajtót.
 - Ez így nem mehet tovább! - Adott hangot előző gondolatainak.
 Steve az ágy hát támlájának dőlve olvasott valamit, de mikor meglátta ki érkezett, becsukta a könyvet és lerakta a szekrényére. Ismerte már annyira a húgát, hogy tudja, ez nem lesz egy egyszerű menet.
 - Micsoda? - Mosolygott Lilyre, de ez nem az a szokásos mosoly volt.
 Ezt megfertőzte a viszonzatlan szerelem és a kétség. Lily ezt gyűlölte látni a saját bátyján. Jelen pillanatban meg akarta fojtani azt a nőt.
 - Nem sírhatsz örökre Raven után. El kell döntened, hogy mit akarsz tőle! - Még ő is meglepődött mennyire kétségbeesetten hangzott ez a mondat a szájából.
 Nem akarta, hogy a testvére összetörjön, de rá kellett jönnie, hogy ezzel már elkésett.
 - Nem sírok iránta, hiszen ő a legjobb barátnőm. - Morogta, miközben Lily leült mellé. - Én csak aggódok, hogy Lokival nem fognak megint összejönni most miattam.
 A lány hitetlenkedve nézett bátyjára.
 - Te most? Komolyan? - Pislogott sűrűn, majd arcát a kezébe temette.
 Nem tudta hogyan közölje a hírt, szóval egy hatalmas sóhaj után kinyögte.
 - A legjobb barátnőd? Steve... Mióta ismered, bele vagy zúgva és bocsi, hogy tőlem kell megtudnod, de sosem volt számodra közömbös Raven. - Mondtam kegyetlenül szemébe az igazságot.
 És akkor megtörtént. Steve kinyitotta a száját, hogy ellenkezzen, majd becsukta és egy félmosollyal a szája szélén, átölelte húgát.
 - Köszi. - Suttogta, majd hirtelen, mintha kicserélték volna, felpattant és öltözni kezdett.
 - Most hova? - Kérdezte a teljesen összezavarodott lány.
 - Megyek és elmondom Ravennek, hogy szeretem. Nem  fogom hagyni, hogy Lokié legyen. - Mondta és kiszaladt a szobájából, lerobogott a lépcsőn, majd nagy zajjal becsapta a bejárati ajtót is.
 Lily pedig annyit se mondhatott, hogy ő ezt nem így képzelete, és valójában csak le akarta beszélni őt az ehhez hasonló tervekről. Úgy látszik testvérként befuccsolt a karrierje.
 - Persze, menj csak. - Morogta a szoba csendjébe, majd eldőlt az ágyon.
 A telefont nyomkodva teljesen véletlenül Bucky-nál állt meg a messenger görgetésben és megnyitva az üzeneteket ráírt.
 "Nincs kedved elmenni az SM*-be?"

Szinte azonnal érkezett a válasz.

 "Negyed óra és ott vagyok"

 Lily elmosolyodott és szerelmesen felsóhajtott. Negyed óra múlva pontosan csöngettek és ketten elindultak a borongós éjszakába. Így történt, hogy Lily már nem volt otthon, mikor Steve teljesen összetörve hazaérkezett és leitta magát.


*Sister Margaret's ~ Deadpoolék kocsmája

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése