Mit eszünk, Papuskám?

 Szóval hazafele a metrón beugrott egy headcanon, miszerint Csónakos szereti a többieket kienni a vagyonukból, és amúgy minden létező kaját összeeszik, majd nem lesz tőle semmi baja. Ezzel próbáltam most valamit kezdeni, és azt hiszem jó olvasást (Ja, és: párosítás konkrétan nincs de amúgy meg utalás Bomecsekre és Cselnakosra) ~

  Csónakos Andrással együtt élni tulajdonképpen olyan volt, mint egy állandóan éhes gyerekkel. Az a része, hogy gyerek még hidegen is hagyta a többieket, de az étkezési szokásaival komoly gondok voltak, és Csele kezdett komolyan elgondolkozni azon, hogy Csónakosnak van-e egyáltalán gyomra, vagy csak a pokol tüze ég ott bent és eléget mindent, amit bevisz a szervezetébe. Az utóbbira tippelt. 

 Eleinte még próbálta elfogadni, hogy nem a szokványos ételeket és ételmennyiséget látja maga előtt, aztán mostanában inkább ha meglátta, hogy Andris készen van az ételével, akkor nemes egyszerűséggel bevonult a szobájukba. Ezt a másik mindig szomorúan konstatálta, mert amúgy imádta, ha van társasága evés közben. Főleg akkor, ha ez a valaki Csele volt. 

 Büszkén, nagy csattanással rakta le a tányérját az asztalra, melynek túl oldalán Boka és Nemecsek ültek. Csele már percekkel ezelőtt elvonult egy "Én ezt nem fogom végignézni" kijelentés kíséretében. 

 - Az ott hurka? - Nemecsek mindig érdeklődve és a lehető legkedvesebb hangnemben kérdezett rá a dolgokra. Csónakos most mégis kiérezte a szkeptikus hangsúlyt. 

 - Véres hurka, extra májas, a legjobb! - Jelentette ki, majd megfogta az Erős Pistát és egy jó nagy kanálnyit a tányérra rakott, (inkább dobott.) Aztán a fél mustáros tubus is ott végezte, majd még hozott magának sült krumplit, egy hagymát, és valami mártogatóst, amit az Erős Pista és a mustár után Nemecsek már nem tudott hova rakni. 

 - Azt hiszem követem Csele taktikáját - azzal megfogta az asztalon lévő Poe kötetet és egy csöndesebb helyre vonult, ahol remélhetőleg kevesebb undorító látvány fogadja. (Pedig a szobájukra ráfért volna egy rendrakás, mert valahogy Boka nem éppen volt híres a rendtartásáról. De legalább Nemecsek kiélhette a rendmániáját, és napi szinten rendet rakhatott.)

 Boka csöndesen nézett Ernő után, aztán visszafordult barátjához. 

 - Akarom tudni, hogy minek a nyers hagyma? - Egy pillanatra megállt a mondandójában, ahogy András beleharapott. - Nem, nem akartam tudni. 

 - Jaj, Papus, ne már. Tök jó kaja! 

 - Hamarabb mondanám Kolnay kakaós tojásrántottájára, hogy tök jó kaja, mint erre - nézett végig a másik előtt lévő tányéron. Valószínűleg egy életre elment minden étvágya. A többiekkel ellentétben viszont ő kivárta, amíg Csónakos befejezi az ebédjét. Addig beszélgetett vele, és próbált nem a fiú tákolmányára figyelni. 

 - Hozok sört - mondta aztán Andris, miközben bedobta a mosogatóba a tányérját. A hűtőhöz lépett, kivett két sört, majd, Boka legnagyobb meglepetésére egy megkezdett konzerv kukoricával, szőlővel és májkrémmel tért vissza az asztalhoz. 

 - Azokkal mik a terveid? - Előre bánta a kérdést.

 - Még éhes vagyok - vont vállat, és erre a kijelentésre Boka is úgy döntött, hogy szívesebben töltené az időt a szobájában, így megfogta a sört és elindult. - Papuskám, hová mész? - hallotta még meg a zárt ajtó mögül Csónakos hangját. 

 - Nem értem mi bajuk van az étkezési szokásaimmal - morogta végül az orra alatt, miközben belenyomta a májkrémet a kukoricába és jóízűen enni kezdett.