2017. augusztus 13., vasárnap

Az Egyetemes és a Vadász

Igen, ez pontosan az, aminek látszik... Ne kövezzetek meg, de húsz éves létemre még mindig meg tudom nézni a Barbie meséket, így történt ez most is. Valamelyik nap ment a TV-ben és emlékszem nővéremmel mennyire szerettük. Szóval FicWar 2.0!!!  Ahova tudok csatolok zenét. Jó olvasást!

 Nem is olyan régen történt, hogy egy kis angliai városban született egy kislány. A neve Alexa Bevell lett, és nagyon szerették a szülei. Sajnos azonban nem éppen a nyugodt életükről voltak híresek, ugyanis egy nagyobb szervezethez tartoztak. Ők is Egyetemesek voltak, mint felmenőik. Ennek a hátránya, hogy kevesen érik meg az idős kort, és szegény Alexa apja is egy bevetésen vesztette életét. Lady Bevell a bánat miatt elköltözött, hogy jobb életet biztosíthasson lányának.
Eközben Amerikában, egy nő életet adott gyermekének, akiről azonnal le is mondott. Nem akarta, hogy a lánya egy sötétséggel teli világban nőljön fel, így új életet biztosított neki azzal, hogy elhagyta. Nem gondolta volna, hogy lánya, akit Ginettának nevezett el, hiába az óvintézkedés, mégis a vadászat rögös útjaira lép.
Sok év telt el. A lányok mindent megtanultak, de sose talákoztak, mégis a sors úgy hozta, hogy egy szép napon ugyan abban a városban szállt meg Gina, amiben a Bevell kúria is megtalálható volt.

A FantáziaBirodalom bemutatja:

Írta és rendezte: Lexy

 Lady Bevell gondterhelt arccal figyelte lányát, aki épp az egyik könyve felett görnyedt. Pedig hányszor rászólt már, hogy ilyenkor is húzza ki magát. Aztán elmosolyodott és otthagyta szó nélkül. Tudta, hogy nem fog tetszeni a lányának, hogy hozzá kell mennie egy vadászhoz. Hiszen neki se tetszik, de nem tehetnek mást. Mary Winchester a napokban felkereste őt, hogy még erősebbé kellene tenni az Egyetemesek és a vadászok között a békét, így felajánlotta legidősebb fiát. Nem tudta mit tegyen és még tanácsadóját, Arthur Ketch-et sem tudta elérni sehogy. Döntenie kellett, hogy mi lesz a legjobb.

~~0~~

 Mick Davies lépett be a szobába, ahol Alexa éppen az esküvői ruhájában állt a hatalmas tükör előtt.
 - Ha ez megvolt, akkor mehet a kisasszony ebédelni az édesanyjával, aztán fegyverforgatás óra, elméleti és gyakorlati is. - Sorolta a napi teendőket. - Ezek után este bevetésre mehet, de este tizenegyre haza kell érnie.
 Alexa azonban már réges régen nem oda figyelt. Azon gondolkodott, milyen lehet szabadnak lenni.

Csak egy szabad napra vágytam
Egész életemen át,
Semmit sem tenni ez lehetne a boldogság!
A sok munka, fegyver-lecke
Olyan elkeserítő
Megszabják mikor kell menni és ez rettentő!
Kevés az idő!

 Lady Bevell nyitott be a szobába.
 - Sajnálom kicsim, de tudod, hogy így még erősebb lesz a béke a két társaság között.
 - Tudom anya. - Mosolygott a nőre Alexa. - A kötelességem.
 A lány tudta, hogy annak a bizonyos vadásznak az öccse, Sam Winchester, már egy ideje itt szolgál náluk, hogy tanuljon tőlünk valamit. Anyja szerint csak kémkedés miatt jött, de ezt nem mondhatta ki nyíltan. Az egy véget nem érő háborúba fordulna.

~~0~~

Gina eközben fáradtan esett haza egyik vadászatáról. Semmit nem talált a wendigoval kapcsolatban és már abban is kételkedett, hogy ezzel a szönnyel van dolga. Jelenleg csak egyet akart: aludni. Ez pedig meg is valósult, ahogy befeküdt az ágyba.

~~0~~

 Arthur Ketch a Bevell család bizalmasa volt. Ő ellenőrizte a vének nevében, hogy helyesen járnak-e el egy ügyben, vagy szükséges a közbelépése. Most is éppen hozzájuk tart angliai utazásából, ahol előre megtervezte mit fog tenni. Hiszen amit felajánl majd Lady Bevell-nek, annak nem fog tudni ellenállni. Igen, elhatározta, hogy el fogja venni Alexát. Mivel a Bevell család a legnevesebb Amerikában, így belülről fogja elrohasztani az egészet.

(zene)
Sokat hajlongtam és markoltam, a tőrömnek nyelét
Kerek húsz év munka iszonyú adó!
Végül megtaláltam a legnagyobb aranyleleményt,
Ez a jószerencse pont nekem való!
Hősként ünnepelnek otthon, hisz a legjobb vagyok,
S van egy britlány, aki házasulandó.
Talán adhatok a családjának néhány szép napot,
Mert ez a pozíció pont nekem való!

Azonban a kúriában nem várt hírrel fogadta, Mick Davies. Dean Winchester a vőlegény nemsokára megjelenik a palotában, hogy megkérje a lány kezét. Ezt nem engedhette meg. A fejében szép lassan körvonalazódni kezdett egy ötlet.

~~0~~

 - Biztos, hogy így akarod? - Nézett Deanre a mellette ülő.
 - Bobby, komolyan... - Sóhajtott fel a vadász. - Ki az az ember, aki kényszerházassággal házasodik? Könyörgöm! A huszonegyedik században élünk!
 Bobby még morgott valamit a bajsza alatt, de valójában nagyon is egyet értett a Winchesterrel. Ő is előbb kíváncsi lett volna az egyetemes lányra, és csak utána mond bármit is. De hogy az anyja tudta nélkül menjen oda? Kész őrület. Viszont egy Winchestertől lehet mást várni?

~~0~~

Alexa a szobájában szokása szerint egy könyv fölé hajolva aludt, mikor kopogásra ébredt.
 - Szabad! - Kiáltott ki és egy hatalmas mosollyal jött rá, hogy Sam áll előtte.
 - Miss. Bevell. - Kezdte a férfi.
 - Mi ez a hivatalos hangnem? - Lepődött meg a lány.
 - Az anyja küldött, hogy közöljem a hírt, miszerint Dean lassan megérkezik.
A lány remegős sóhajjal rendezte arcvonásait. Igazis, holnap már el lesz jegyezve.
 - Sam! - Szólt a férfi után, aki éppen ki akart lépni a szobából. - Milyen ember a bátyád?
 A Winchester arcán mintha egy pillanatnyi zavar futott volna át, de válaszolt.
 - Nagyon szereti a rock zenét. - Próbált valami értékes információt keresni az agya legmélyén. - Nagyon szépen zongorázik.
 Alexa nem felelt, csak bámulta a könyvben lévő betűket. Aztán egy érintésre kapta fel a fejét.
 - Hozd a kabátod. - Mosolygott rá Sam és a lány tudta, hogy ezért a mosolyért bármit megtenne.

~~0~~

 Dean Winchester kissé meghajolva nyújtotta át a fegyvert Lady Bevell-nek, amit nászajándékként szánt.
 - Szóval mikor is kéne megejteni ezt a ceremóniát? - Lépett kissé közelebb Bobby.
 - Úgy gondolom mához egy hétre. - Válaszolt erőltetett mosollyal a nő.
 Ketch hirtelen megszédült. Az túl kevés idő, ahhoz, hogy végre hajtsa a tervét, miszerint megöli az idősebb Winchestert. Gyorsan kellett egy új terv. Méghozzá olyan, amiben Alexa nem szerepel.

~~0~~

 Gina üldözőbe vette a vámpírt, aki előtte futott. Hogy lehetett ennyire vak? Ez a lény rendesen becsapta, hiszen képes volt vele elhitetni, hogy köze sincs a támadásokhoz a fajtájának. Most pedig mindjárt meg fog lógni és tovább áll egy másik városba gyilkolni az embereket. Ekkor a lény árnyéka hirtelen a földre került. A lány pedig megtorpant.
 - Bocsánat, csak láttam, hogy el fog szökni és.. - Szabadkozott a semmiből előtűnő lány.
 Félhosszú barna haja előbukott a kapucnija alól.
 - Inkább meg kéne köszönnöm. - Mondta Gina és a holttesthez lépett. - Ginetta vagyok. Te is vadász vagy?
 - Alexa. - Mutatkozott be. - Valójában egyetemes vagyok.
 - Bárhogy is, köszönöm a segítséget. - Biccentett a vámpír felé.
 - Egyedül vagy?
 Ginát meglepte a kérdés. Persze, hogy egyedül van. Sosem volt társa, akivel együtt róhatták volna az országutat. Így csak bólintott egyet.
 - Milyen jó neked. - Sóhajtott Alexa.
 - Tudod - kezdte Gina -, ahhoz képest, hogy ugyanazért küzdünk, nagyon különbözünk. Képzeld el, mondjuk, hogy én...

Mikor forrón kel a reggelim, a McDonald's nagy árat szab!
És a fegyverekért helyettem soha senki nem szalad
Egy szabadnapért megáznék, ez bizony túlnagy ár!
Szívem gondolatban másutt jár, puha ágyban szundikál.

 - Ez nekem nagyon furcsa, mivel én meg... - Folytatta Alexa.

Mikor rántottára éhezem, én csak egyet csengetek
Nekem ezüsttálcán hozzák be, igen bármit rendelek!
És evés közben tanítanak, halk muzsika szól
De én kedvenc könyveim olvasva érezném csak magam jól!

~~0~~

 Egyik pillanatban még ott volt Sam mellett Alexa, a másikban már elfutott a egyik utcába. Szinte szívbajt kapott, mikor meghallotta a fegyver dördülését, majd meglepve vette észre, hogy nem lett semmi baja a lánynak. Sőt, igazából egy nagyon régen látott ismerős is a helyszínen volt.
 - Gina? - Nézett meglepetten a lányra.
 - Winchester? - Esett le a vörös hajú lány álla, majd a magas férfihoz futott és átölelte. - A Stanford óta nem láttalak. Mi van veled?
 Beszédbe elegyedtek és Alexa számára kiderült, hogy régen egy iskolába jártak.
 - Lassan indulni kellene vissza. - Mondta a Bevell lányra nézve. - Veled viszont még találkoznom kell valamelyik nap.
 Megint megölelték egymást.
 - Egy közös vadászat? - Vigyorgott Gina és elmodta a motel címét, ahol megszállt.
 Alexa szerint aranyos lány volt, csak ne ölelgette volna annyira Sam-et.

~~0~~

 Macskanyávogás. Egyik legédesebb álmából szakították ki Miss Bevell-t.
 - Amara? - Nézett körül a szobában, hogy megtalálja kiskedvencét.
 Azonban a hang kintről jött. Alexa lesietett a lépcsőn, majd ki az udvarra, ahol egy dobozból jött a hang.
 - Te hogy kerülsz ide? - Fel akarta emelni a cica ketrecét, de hátulról erős karok ragadták meg és az orrához rakott szertől azonnal elájult.

~~0~~

 Ketch egy hatalmas vigyor kíséretében indult meg a házba, ahova a lányt elvitette. A ház minden lénytől védett volt. Legalábbis ebben hitt a brit férfi, mikor bekopogott.
 - Megvan a lány? - Nézett az ajtóban állóra.
 - Igen. Még mindig alszik. - Vigyorgott rá az elrabló. Még a nevét sem tudta, de nem is ez volt a fontos. Az eset után úgyis elteszi lábalól. Nem tudhatják meg, hogy ő raboltatta el a nőt.
 - Itt marad, amíg le nem mondják az esküvőt. - Adta parancsba, majd felült a motorra és elszáguldott.

~~0~~

 Lady Bevell eközben ideges járta végig az összes szobát a házban.
 - Merre lehet? - Kérdezte Ketch-től.
 - Mintha lenne valami a párnáját.
 Valóban ott volt Alexa telefonja, amin egy üzenet állt.
 - Azt mondja nem akar házasodni. - Kapja a nő szája elé a kezét.
 - Azonnal küldetek utána embereket! - Lépett elő Ketch. - Még nem járhat túl messze.

~~0~~

 Természetesen a Winchester család nem volt elragadtatva a hírtől. Bobby fel-alá járkált a nagyteremben.
 - Nem létezik, hogy ennyire felelőtlen legyen a lánya! - Vágta a burkolt sértést a nő fejéhez. - Ha Alexa Bevell nem érkezik haza napnyugta előtt, akkor lemondjuk az esküvőt.
 Sam eközben a telefont tanulmányozta, és a rajta lévő SMS-t. Alexa nem használna ilyen komoly helyzetben hangulatjeleket, mégis az anyja neve mellé tett egy szívecskét. Sam Winchester kezdett gyanakodni. Mégis mikor a ház úrnőjével egyedül maradt, meglepődve hallgatta annak kérését.
 - Keress valakit a lányom helyett, amíg ő meg nem kerül. - Adta parancsba. - Valaki olyan legyen, aki tudja hogyan kell vadászni, még az se számít, ha az utcáról szedsz össze valami nőcskét. Ez a házasság mindennél fontosabb.
 Sam értette miért akadt ki ennyire a nő, hiszen ha nem tudja megoldani ezt a dolgot, akkor haza kell mennie Angliába, a lányát pedig minden egyetemes holtan akarja majd látni. Eldöntötte, hogy segíteni fog.

~~0~~

 Gina kopogásra figyelt fel. Nagyon lassan az ajtóhoz lépett fegyverrel a kezében és kinézett. Nagy sóhajjal vette tudomásul, hogy csak régi barátja, Sam áll az ajtóban.
 - Csak nem máris hiányoztam? - Vigyorgott rá.
 - Segítened kell! - Tért a férfi azonnal a lényegre. - Alexa eltűnt és el kellene játszanod a szerepét, amíg elő nem kerítem. Lady Bevell is ezt javasolta.
 - Hogy mi? - Kerekedett el a szeplős lány szeme. - Kezdjük ott, hogy egyáltalán nem hasonlítunk.
 - Az nem számít. Dean még úgyse látta a menyasszonyát.
 Ginát hirtelen érte a dolog, de nem kellett sokat győzködni. Valaimért úgy érezte segítenie kell a lánynak.
 Sam nagyon örült, hogy barátja igent mondott, így már csak a becsempészésen volt a hangsúly. Szerencsére minden gördülékenyen ment és hamar a hatalmas szobában álltak.
 - Van még itt egy kicsi baj. - Idegeskedett Gina. - Hogyan szokott Alexa viselkedni?
 - Elmagyarázom. - Mosolygott rá Sam. - A legfontosabb a brit akcentus.

Hogyha beszél, jól használja a szókincsét.
Senkire nem néz ostobán,
Két kézzel játszik zongorán!
Énekel mindig, hogyha kérik
Még, még, még!

És, és minden gyönyörű, oly nagyszerű
Ha a szobába lép, ott áll,
A férfisóhaj száll!
Egy rózsaszál, mit nem téptek le még!

Gina somolyogva nézte, ahogy átszellemült arccal magyaráz Sam valamit. Mostmár biztos volt benne, hogy barátja fülig szerelmes Alexába.

~~0~~

Bobby az órára nézett, majd ki az éjszakába.
 - Már így is többet vártunk, mint kellene. - Mondta. - Az esküvő...
 - Várjanak! - Rontott be hirtelen Sam. - Bemutatom: Alexa Bevellt.
 Dean csak nézte, ahogy a vörös lány belépked a terembe.
 - Elnézést anyám, hogy megijesztettelek. - Hajolt meg kissé Lady Bevell felé.
 - Semmi gond. - Biccentett. - Akkor hát az esküvő még áll.
 Arthur Ketch az ajtó túloldaláról hallgatta, ahogy Lady Bevell újra elrendeli az esküvőt. Ez meg hogy lehetséges? Utána kell néznie.

~~0~~

 Kopogás, már megint egy kopogásra kelt fel Gina. Hirtelen pattan fel és nyúl a fegyverért, de az nincs a párnája alatt. Aztán hirtelen rájön, hogy nem is a motelben van. Az emlékek lassan feltörtek és rendezve az arcát, beengedte az egyik szolgáló lányt.
 - A reggeli. - Hozott be egy tálcán rengeteg ételt. - Ha végzett, már jöhet is a fürdőbe. Mit tegyek a vízbe?
 - Mindent. - Ámult el egy pillanatra Gina és jóízűen nekilátott enni.
 Kicsit később már egy nagy kádban áztatta magát és azon gondolkodott, hogy meg tudná szokni a helyzetet. Mégis kissé szomorú volt, hogy az élet nem volt ilyen kegyes hozz, mint Alexához.

Látom le vagy kicsit lombozódva
Nem tagadhatod.
Így a status quo nem volt jó
Hát jobb ha feladod!

~~0~~

 Dean Winchester ismét a Bevell kúria nagytermében állt és várt. A tegnap esti találkozás óta nem tudta kiverni a fejéből a vörös nőt, akibe első pillantásba érzett valami vonzót.
 - Elnézést, hogy késtem. - Lépett be végre és a férfi számára hirtelen kivirult a világ.
 - Akkor zongorázna nekünk valamit? - Mosolygott Deanre Mrs. Bevell.
 - Csak akkor, ha a lánya énekel hozzá. - Nézett kihívóan a lányra, hogy lássa a reakcióját.
 Gina csak bólintott, hiszen nem hagyhatta annyiban. Ez a Winchester háborút indított magük között és ő örömmel állt be az ellenkező frontba.

Kedvesem, szólt a lány
Jó vagy, gyengéd és szerény.
Szívem csak, téged várt
Hát szeress énbelém!
Szép is vagy, hű is vagy
És már majdnem az enyém!

 Egész nap a birtokon sétáltak és a házban is körbevezette Gina a vadászt. Így legalább ő is megtudta mi hol van.
 - Nagyon jól éreztem magam ma. - Mondta Dean és kezet csókolt a lánynak. - Holnap találkozunk.
 Gina figyelte, ahogy távolodik az alakja és rá kellett jönnie, hogy szerelmes lett.

~~0~~

 Sam Winchester a lány keresésére indult és hamar rájött, hogy Ketch áll a rablás hátterében. Követte másnap és nem is csalódott, mikor egy romos háznál megállva, egy Egyetemessel keveredett beszélgetésbe. El akart tűnni onnan, hogy majd erősítéssel térjen vissza, de a háta mögött már ott állt egy másik ember, fegyverrel a kezében.
 - Azt hitted nem vettem észre, hogy követsz? - Nézett felsőbbrendűen a Winchesterre.
 - Ezt megkeserülöd. - Ígérte Sam, miközben lépcsőkön kellett lemennie.
Nem volt sok választása, hiszen a lőfegyver még mindig a tarkójánál volt. Aztán kinyílt előtte egy ajtó és Alexát pillantotta meg egy székhez kötözve.
 - Sam! - Nézett a férfira, majd arrébb siklott a tekintete. - Ketch? Te voltál? Miért?
 A brit csak felnevetett és Sam-et megkötöztette.
 - El akartalak venni téged, de ennek a Winchesternek a testvére közbeszólt. - Ecsetelte a tervét. - Most pedig új kiszemeltem van. Kegyed anyja.
 Alexa szörnyülködve nézte végig, ahogy Ketch gonosz kacajjal kisétál, és örökre becsukja maga után az ajtót.

~~0~~

 A kúria falai visszaverték a lenyugvó nap színeit. Dean Winchester éppen átnyújtotta a kis gyűrűs dobozt Ginának, mikor Ketch rontott be a terembe.
 - Aljas árulás történt! - Lépkedett közelebb, hiába sápadt el Lady Bevell. - Ez a lány itt nem Alexa. Ez csak egy alávaló vadász, akit a helyére tettek, hogy meglegyen tartva az esküvő. Csak egy csaló! Itt van az igazi Alexáról egy fotó.
 A brit felmutatott egy bekeretezett képet Lady Bevellről és a lányáról. Gina lesápadva nézett körül.
 - Megmagyarázom. - Fordult Dean felé. - Nem úgy van, ahogy ő mondja. Én csak...
 - Őrség! - Kiáltott Ketch. - Elvinni a lányt a lenti tömlőcök egyikébe.
 Bobby leesett állal nézett a lány után, aki hiába könyörgött, nem eresztették el.
 - Mi most jobb, ha hazamegyünk. - Morogta és Deant maga után húzva, elindult a kijárat felé.
 Egész hazaúton morgott az öreg, hogy hogyan voltak képesek ezt tenni velük az egyetemesek. Meg persze más jelzőket is használt rájuk, azonban Dean nem értette. Nem akarta, hogy igaz legyen, amit Ketch állított.

~~0~~

 Lady Bevell felkelt a székről és az egyetlen embert bámulta, aki még a teremben maradt.
 - Miért tette? - Kérdezte közelebb lépve hozzá.
 - Azért, mert nem engedhetem, hogy ennyivel megússzátok. - Villantotta elő végre a foga fehérjét. - Alkut ajánlok.
 - Nem fogok veled...
 - Nálam a lányod. - Vágott közbe felsőbb rendűen.
 - Alexa. - Ájult el majdnem a nő.
 - Pontosan. Ha élve akarod még látni valaha, akkor csak egy apróságot kérek.
 Lady Bevell bármit hajlandó lett volna megadni a lányáért.
 - Gyere hozzám feleségül.
 Csak erre nem számított. Semmi jó nem sülne ki, ha Ketch megkaparintaná az amerikai egyetemes bázist, de mégiscsak a lányáról van szó.
 - Rendben. - Hajtotta le fejét. - Hozzád megyek.

(zene)
Így hát csendüljön a zsoltár
És a gyűrűt én hozom.
Hogyha tánc kell, legyen talpalá való!
Gyere vár minket az oltár
És a nagylakodalom,
Hát brit királynőm, légy hozzám való!

~~0~~

 Alexa megtudta Sam-től, hogy mi történt azóta, hogy ő nem volt a kúriában.
 - Ki kell szabadulnunk. - Rángatta a kötelet, de a szobában rajtuk kívül tényleg csak egy szék volt, amihez a Bevell lány volt kötözve. - Ha kijutunk én esküszöm megteszek mindent, amit eddig képtelen voltam. - Ígérte meg magának.
 - Ki fogunk jutni. - Hunyta le a férfi a szemét és motyogni kezdett.
 - Sam, ha nem jutunk ki innen tudnod kell, hogy nem mentem volna hozzá a bátyádhoz. - Nyögte ki Alexa.
 - Miért? - Fordult a lány felé meglepetten.
 - Azért, mert téged szeretlek, te idióta! - Szorította össze a fogait, miközben dühösen kimondta az igazat. - Hogy nem vetted eddig észre?
 Sam nem tudott válaszolni, mert hirtelen valaki a semmiből megjelent a szobában.
 - Rosszkor jöttem, Sam? - Nézett az illető Alexára.
 - Te ki vagy? - Ijedt meg a lány.
 - A nevem Castiel. - Mutatkozott be és egy intéssel eltűntette a köteleket. - Sam hívott, hogy bajban vagytok.
 Alexa nem értett semmit.
 - Cas egy angyal. - Magyarázta Sam. - Megmondtam, hogy ki fogunk jutni.
 Egy mosollyal az arcán magához húzta a lányt és megcsókolta.
 - Szerintem mennünk kellene. - Köszörülte meg az angyal a torkát.

~~0~~

 Gina elégszer volt már bezárva ahhoz, hogy tudja, senki nem fog a segítségére sietni. Valószínűleg ezért is lepte meg annyira, mikor kattant a zár. A vörös lány az ajtó mögé lépett és onnan várta, hogy ki az, aki ennyire bátor, hogy be merjen jönni hozzá. Azonban mielőtt támadhatott volna, az árnyék már ott volt mellette és a falnak nyomta, miközben egyik kezével befogta a száját. Aztán Dean arca társult a testhez, aki mutatta, hogy csendben legyen.
 - Szóval hiszel nekem? - Nézett fel Gina a zöld szemekbe.
 - Sammy eltűnt, úgy ahogy a Bevell lány. Nem hiszem, hogy te lennél itt a rossz fiú. - Motyogta és közben figyelt, hogy jön-e valaki.
 - Főleg, hogy lány vagyok. - Mosolygott Gina, de azért követte a vadászt.
 Rá kellett jönnie, hogy bárhova követné őt.

~~0~~

 Alexa és Sam a lány szobájában jelent meg.
 - Köszönjük, Cas. - Biccentett a Winchester.
 Elindultak, hogy megkeressék Alexa anyját, de a nagyteremhez érve, félreérthetetlen hangok szűrődtek ki.
 - Esküvő? - Tátogott Alexa, majd leesett neki, hogy Ketch valóban az anyját akarja most.
 Nem tétlenkedett tovább, inkább betört a helyiségbe.
 - Elég legyen! - Kiáltott, majd mikor meglátta a döbbent britet, egyből idegesebb lett. - Ketch, ezt nem úszod meg szárazon!
 A férfi futni kezdett, de az éppen belépő Dean megállította. Bezárták egy bombabiztos helyre, amit mindennel levédtek. Ott fog meghalni, ha a Bevell családon múlik.

~~0~~

 - Anya! - Ölelte át a nőt Alexa. - Annyira féltem, hogy nem látlak többé.
 - Én is. - Mosolygott lányára.
 - El kell mondanom valamit. - Kezdett bele a fiatalabbik Bevell. - Nem akarok hozzámenni Dean-hez. Én Sam-et szeretem. Lehetséges, hogy mivel ő is Winchester, így inkább ő legyen?
 - Még válogatsz is? - Nevetett fel a Lady. - Pont, mint az anyád... Ha Mary Winchester is beleegyezik, akkor természetesen a te boldogságod az első számomra.

~~0~~

 Gina elindult kifelé, míg a többiek örültek egymásnak. Úgy érezte most jött el az ideje, hogy elhagyja a helyet.
 - Hé! - Sietett utána Dean. - Merre tartasz... Öhm, mi a valódi neved?
 - Ginetta. - Nevetett fel a szeplős. - Amúgy tovább állok. Nem ezt szokták a vadászok?
 - Azért remélem ezt megtartod. - Nyújtotta át a Winchester a kis gyűrűsdobozt.
 - Ezt nem nekem szántad. - Mosolygott szomorúan Gina.
 - Attól függetlenül, már a tied. - Vont vállat. - Remélem még találkozunk.
 Közelebb lépett és egy csókot nyomott a lány homlokára. Szívből remélte, hogy még találkozni fognak.

~~0~~

 Alexa gyönyörű fehér ruhájában, lassan sétált az oltárhoz, ahol Sam Winchester várta, hogy örökre összeköthessék az életüket és családjaikat. Számukra ez jelentette a boldogságot.

~~0~~

 Pár évvel később Dean átment a Bevell kúriába, hogy vigyázzon az unokaöccsére, de nem várt vendég kopogtatott.
 - Szia! - Köszönt Gina, ahogy az ajtóban állt, kócos hajjal. - Azt hittem Alexa fog ajtót nyitni, vagy Sam, de te se...
 Dean nem szólt semmit, még csak meg sem várta, hogy Gina befejezze a mondandóját. Magához húzta és megcsókolta. Boldog volt.

~~0~~

A boldogság mindenki számára relatív fogalom. Van akinek a viszontlátás öröme, volt akinek egy életreszóló szerelem. Az biztos, hogy mindben van közös. Mégpedig az egymás iránt érzett szerelem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése