Szótlan

Életem első Sabriel-je. (Erre a dalra.) Rövid is, borongós is, cukormázas is, (esküszöm én próbálkoztam... Juni rá a tanúm!) de nagyon meg szerettem volna írni. ;-; Jó olvasást ^^

 A csomagolás, hangosan zörögve vált le az édességről. Az ölében Gabriel feje pihent, és úgy nyújtotta oda neki a nyalókát, mintha az lenne az utolsó reménye.

 - Jobb már? - Kérdezte félve párját és ujjai utat találtak a hosszú fürtökbe.

 A másik nemlegesen rázta a fejét, és szótlanul odébb tolta a felé kínált finomságot. Itt már nagyon nagy baj lehet, efelől nem volt kétsége Sam-nek. Viszont tehetetlen volt és ez felidegesítette. Gabriel egyszer csak megjelent a motelban, ahol megszálltak Dean-nel. -Ő éppen elment egy közeli bárba, így csak a fiatalabb Winchester kapott szívrohamot.- Egy szó nélkül dobta le magát Sam mellé és arcát a párnába fúrva, próbálta elrejteni a fájdalmát. Valami történt és nem is akármi, ha ennyire kiborult az angyal. Az pedig csak még inkább megrémisztette, hogy a nyalókát sem fogadta el tőle. Úgy döntött, hogy nem tesz fel több kérdést. Felesleges lenne. Inkább ő kezdte szopogatni az édességet. Talán órákig voltak így, ebben a pózban. Összvissz annyi telt tőle, hogy néha végig simított a másik hátán nyugtatólag. Ahogy az idő, úgy a nyalóka is egyre csak fogyott, amit Sam kifejezetten az olyan alkalmakra tartogatott, ha Gabe megjelenne. Szerette, mikor egy-egy csók alkalmával érezte az egyszer epres, máskor cseresznyés ízt. A gondolatai annyira elkalandoztak, hogy már csak a mocorgásra kapta fel a fejét. Gabriel átnyúlt az éjjeli szekrényhez és kicsent belőle egy nyalókát. Varázsolhatott volna magának a semmiből, de értékelte, hogy Sam ennyire törődik vele.

 - Most már? - Szólalt meg a srác.

 - Jobb. - Ült fel és feljebb tornászta magát, hogy elérje a másik ajkait.

 Egymásba feledkezve adták át magukat egy olyan helynek, amit mindketten Mennyországnak hívhattak. Erre volt szükségük. Nem csak Gabrielnek, hanem Samnek is. Bár ő ezt még nem is sejtette.

 - Narancs - húzódott el egy pillanatra az angyaltól, majd újra végignyalt az ajkán. - A kedvencem.

 Most már biztos volt benne, hogy ilyen a szerelem íze. Kissé keserű, de a megfelelő pillanatokban, édesebb bármilyen más cukorkánál.