Befogta a számat, hogy ne tudjak ordítani anyának, de szerencsére már az első vágás elgyengítette. Sírva kiáltottam segítségért.
- Anya, Lexy megint megvágta magát. - Rontottam ki a fürdőszobából.
- A fenébe, hogy nem tudlak két percre egyedül hagyni. - Mérgelődött, de tudtam, hogy csak félt minket.
Gyorsan bekötözte a sérült kart, és leszidott. Haragudtam Lexy-re. Miatta én is mindig kikapok. Pedig én csak védeni próbálom magam és nem meghalni.
- Próbálj kicsit lenyugodni. - Próbált rám mosolyogni anya.
Megfogadtam a tanácsát és bevonultam a szobámba. Lehunytam a szemem és koncentráltam, de kaparászást hallottam az ablakomtól. Lexy ide is követett. Hiszen az ember, hogyan bújjon el saját magától?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése